vers

Ítéletet tart az Úr

Mindaz, amit szemünk ma lát,
csupán addig látható,
amíg fel nem számolja azt
Isten a nagy Alkotó!

Mivel szavára Föld s az Ég
felbomolva lángra gyúl,
és a romlott világ felett
ítéletet tart az Úr.

Mulandó földi javakon
mért csüng folyton a szemünk?
Hisz a földről eltávozva
semmit el nem vihetünk.

S a szebb, láthatatlan világ
mindörökre megmarad,
mi is megmaradunk benne, 
ha Megváltónk elragad!

vers

Isten ajándéka

A Teremtőt: ésszel
nem lehet felérni,            
minden alkotása, 
szent Nevét dicséri.
Földön és föld alatt,
a csillagos égen, 
láthatatlan kezét,
szinte látni vélem!
Szobrász, festő amit
kézzel alkot és fest, 
csak silány utánzat,
Urunkéhoz képest. 
Keze nyomán, szerte,
csodás élet lüktet, 
hegyekre havat hint, 
őserdőket ültet. 
A levegőégen, 
földön, s tengerekben,
élet lüktet, nagy és
parányi szívekben. 
Ezerféle hangon,
száll hozzá az ének,
alkotásaiból,
atyai kezének!
Atyám remekeid,
ámulattal nézem,
áldott szíved, mind ezt,
ingyen adta nékem. 

Pecznyík Pál
Celldömölk
2013. XI. 12.                                                                                                                                           Égi fényjelek

Minden hívő élet
földön, égi fény,
mennyei fényt áraszt
bűn vak éjjelén.
Mert bűn éjjelében
bolyong annyi nép,
s nem talál haza, ha
nem lát parti fényt!
Ragyogjatok - parton -
égi fényjelek,
hogy hazataláljon
felnőtt, kisgyerek.
Aki fényeteknél
égi partot ér,
azért nem hiába
hullt a drága vér!
Megmentettek között
kap majd lakhelyet,
soha el nem múló
szebb, új életet!

Celldömölk, 1989

 SZERETEM AZ ÉVSZAKOKAT

Szeretem a tavasz ébredő világát,
zöldellő mezőknek sok színes virágát.
Meleg napsütésben rügyek pattogását,
égen gomolyfelhők csendes vonulását.

Szeretem a nyárnak gazdag színpompáját,
lombkoronás erdőn szellő orgonáját.
Szélben hullámzó, nagy, érő búzatengert,
búza aratóját: társamat, az embert.

Szeretem az őszt, mert gyümölcsöket érlel,
szívemben a hála érte: alig fér el.
Istené legyen a dicsőség, a hála,
ki így visel gondot megváltott fiára!

Szeretem a telet, hókucsmás fenyőket,
napfényben szikrázó havas hegytetőket.
Kék ég alatt, mélyen meghajtom a fejem
alkotásaidért áldalak, Istenem!

Versek

Biztos, hogy ami fénylik, mind arany?
Annak van többje, kinek "többje" van?
Vajon a soknál nem több az elég?
Használ-e annak bármi nyereség,
aki lelkében kárt vall? Ez a tét.
Az istenfélelem a nyereség.
Füle Lajos 
                                                                                                                                      
Térdelj le hamar!

Ha vívod a harcot, térdelj le hamar!
Hulljon minden térdre, ki győzni akar.
Ha bántanak nagyon, szintén térdre hullj!
Más eszközhöz te sohase nyúlj.
Ha nyomor vesz körül, ne zúgolódjon szád,
De térdeiden mondd el hálaadó imád.

A térdeiden nevelj, a térdeiden taníts,
A térdeidről ints, s ne fentről igazíts.
Példának vedd ebben a Megváltót magát,
Ki térdein vívta meg éretted a csatát,
Ki térdein harcolta meg az üdvösséged,
S térdeiden akar Ő is látni téged.                                                                                                                  Hiába ne éljek!

Hiába ne éljek,
segíts, arra kérlek,
életem Ura!

Teherré ne válljak,
támaszként hadd álljak
mások oldalán!

Ahol szükség van rám,
kell tudásom, munkám,
ott lehessek én!

Hiába ne éljek,
segíts, arra kérlek,
életem Ura!

-Siklós József -